Minden az új Art.-ról

Iratkozzon fel hírlevelünkre!

A jogorvoslati szabályok újdonságai az adóigazgatási rendtartásról szóló törvényben

2018.01.17. | Dr. Kisfaludy-Molnár Péter |

Az Art. mellett idén január 1-jétől már hatályos az új adózási eljárásjogi szabályozás másik pillére, az adóigazgatási rendtartásról szóló törvény, amely szabályozza az adózókat megillető jogorvoslati lehetőségeket. Az új törvényben módosultak az észrevétel, a fellebbezés, a felügyeleti intézkedés és a bírósági felülvizsgálat szabályai is.

Észrevétel

Az Art-ból már ismert szabályok szerint az adóhatóság a megállapításait jegyzőkönyvbe foglalja, és az ellenőrzés a jegyzőkönyv átadásával fejeződik be. Fontos módosításként kell kiemelni azt, hogy az adózó a jegyzőkönyv átadását, kézbesítését követő 15 napon belül, adóellenőrzés esetén 30 napon belül jogosult észrevételt tenni, amely határidőket jogvesztőnek minősíti az adóigazgatási rendtartás.
Az ellenőrzést az adózó észrevétele alapján az észrevétel beérkezésétől, szóban előterjesztett észrevétel esetén annak jegyzőkönyvbe foglalásától számított – a korábbi Art. szerinti 15 nappal szemben – legfeljebb 30 napig, jogkövetési vizsgálat esetében legfeljebb 15 napig lehet folytatni. Az ellenőrzést az ellenőrzés befejezésétől számított 30 napon belül, az ok felmerülésétől számított 15 napig akkor is folytathatja az adóhatóság, ha a határozat meghozatalához a tényállás tisztázása válik szükségessé. Az adóhatóság az adózót a kiegészítő ellenőrzésről a kiegészítő ellenőrzés kezdő napjának megjelölésével haladéktalanul értesíteni köteles. 

Fellebbezés

Az adóigazgatási rendtartás továbbra is biztosítja a fellebbezés lehetőségét az adóhatóság határozatai, végzései ellen, amelyet az írásba foglalt döntés közlésétől számított 15 napon belül, utólagos adómegállapítás esetén 30 napon belül lehet előterjeszteni. Az új tények, bizonyítékok értékelését illetően lényeges változás, hogy a fellebbezésben, illetve a fellebbezés alapján indult eljárásban az adóigazgatási rendtartás szerint nem lehet olyan új tényt állítani, illetve olyan új bizonyítékot előadni, amelyről az adózónak az elsőfokú döntés meghozatala előtt tudomása volt, azonban azt az adóhatóság felhívása ellenére nem terjesztette elő. Ezen szigorítás hátterében az a jogalkotói megfontolás áll, miszerint a tapasztalatok szerint az ellenőrzések mielőbbi lezárásában az adózók sokszor éppen hogy nem voltak érdekeltek. Ezért igyekeztek minél jobban elhúzni az eljárást, és ennek érdekében csak meglehetősen lassan terjesztettek elő érdemi bizonyítékokat – sok esetben már csak a bírósági eljárásban, melynek így az adóhatóság új eljárásra utasítása a következménye –, ami a vizsgált adómegállapítási időszak elévülését okozhatta, amelynek következtében az adóhatóság már nem tehetett megállapítást.
A fenti rendelkezés fontosságát hangsúlyozza a közigazgatási perrendtartásnak a perben való bizonyítással kapcsolatos rendelkezése is, miszerint a megelőző eljárás idején fennálló, de ott nem értékelt tényre, körülményre az adózó, mint felperes akkor hivatkozhat, ha a megelőző eljárásban az adóhatóság arra való hivatkozása ellenére nem vette figyelembe, azt önhibáján kívül nem ismerte, illetve arra önhibáján kívül nem hivatkozott.

Megjegyezzük ugyanakkor mind az adóigazgatási rendtartás, mind a közigazgatási perrendtartás tekintetében a hatósági, illetőleg a bírósági gyakorlatnak kell majd kialakítania e rendelkezések alkalmazásának pontos kereteit és joggyakorlatát, hiszen bár kétségtelenül elfogadható cél a visszaélések, időhúzásra irányuló magatartások visszaszorítása, ám ez sem eredményezheti a fegyverek egyenlőségének sérelmét, az adózók bizonyításra való jogának és lehetőségeinek aránytalan és indokolatlan korlátozását.
Bővült továbbá a felettes szerv intézkedési lehetősége az elsőfokú döntés felülvizsgálata körében is, ugyanis az adóigazgatási rendtartás értelmében, ha a fellebbezés alapján eljáró másodfokú adóhatóságnak a döntéshozatalhoz nem áll elég adat a rendelkezésére, vagy a tényállás további tisztázása szükséges, a jövőben nem kell feltétlenül megsemmisítenie a felülvizsgált határozatot és az első fokon eljárt adóhatóságot új eljárásra utasítani, hanem lehetősége lesz arra is, hogy a tényállás kiegészítése érdekében maga is intézkedjen. Ennek keretében a felettes szerv az első fokon eljárt adóhatóságot a szükséges eljárási cselekmények elvégzésére utasíthatja anélkül, hogy az egész eljárás újra kezdődne.

Felügyeleti intézkedés iránti kérelem

Az ellenőrzés korlátok közé szorításának megvalósítása kapcsán szintén problémaként jelölte meg a jogalkotó azt, hogy a régi Art. alapján rendkívüli jogorvoslati lehetőségként bármely adóügyben, bármikor, akár többször is benyújtható volt a felügyeleti intézkedés iránti kérelem az adóhatósághoz az elévülési időn belül. Ennek kiküszöbölése érdekében az adóigazgatási rendtartás szűkíti a felügyeleti intézkedés iránti kérelmek benyújtási lehetőségét mind tárgyában, mind idejében olyan módon, hogy 2018. január 1-jétől a felügyeleti intézkedés iránti kérelem ugyanazon határozat, illetve végzés ellen csak egy alkalommal, még pedig a döntés jogerőre emelkedésétől számított egy éven belül nyújtható be.

Bírósági felülvizsgálat

Érdemes megemlíteni továbbá, hogy az adóigazgatási rendtartás értelmében bírósági felülvizsgálat, közigazgatási per a végleges másodfokú döntéssel szemben kérhető, amelynek következménye az, hogy a másodfokú határozatok mellett már a másodfokú végzések ellen is kezdeményezhető közigazgatási per azzal, hogy az önálló fellebbezéssel nem támadható végzések bírósági felülvizsgálata továbbra is kizárt.

vissza a kezdőldalra
Minden az új Art.-ról

Art. 2018 – a törvény rövid magyarázata

Szeretné egy helyen látni a legfontosabb változásokat, új rendelkezéseket? Tudjon meg mindent kiadványunkból a hatályos szabályokról.

Iratkozzon fel hírlevelünkre!

Legyen naprakész adózási eljárásjogból: kövesse az új szabályok bevezetését és szakértőink magyarázatait. Iratkozzon fel az Art 2018 hírlevélre itt és most!

Szeretnék feliratkozni >>>
Adó, TB és számviteli oldalaink